Döntés(z)
2007 június 20. | Szerző: bradshaw
Mióta tudják a környezetemben, hogy elmegyek ebből a városból, megnőtt a “kereslet irántam”! Ezt úgy kell érteni, hogy kaptam pár megkeresést férfi ismerőseimtől, hogy esetleg fussunk össze…! Persze férfiak, nem csodálkozom, hogy könnyebb lenne nekik úgy “megcsalni” a párjukat, hogy tudják nem maradok már sokáig a környéken, és ha minden összejön, akkor csak 2-3 hetente jövök haza hétvégére. Azt tudják, hogy nincs “senkim”, akihez úgymond hűségesnek kellene lennem, és azt is tudják, hogy az előző kapcsolataimban eljött az-az idő, amikor már nem volt számomra “elég” a férfi, akivel voltam. Ezért nem értik meg a döntésemet! Én döntöttem, felmegyek Pestre, ha ott leszek Mr. Big-nek is muszálylesz dönteni, hogy megpróbálná-e velem vagy sem! Ha nem még mindíg van időm arra, hogy hátralévő életemet ne kelljen magányosan eltöltenem… Mivel a szerelemnek nem elég a szívben lakni, ha az agyunk nem képes felmérni a “kívülállók” által okozható veszélyeket, akkor az nem szerelem!
Meglepetés a köbön!
2007 június 20. | Szerző: bradshaw
Most, hogy végre sikerült rájönnöm arra, hogy boldog vagyok, már nem is vagyok olyan “izgalmas”? Eddig azért jöttek üzeneteim, de most két napja semmi reakciót nem kapok! Ez érdekes…! Jó persze tudom, hogy mindenkinek van saját élete és nem értek rá arra, hogy állandó jelleggel az én őrületbe kergető írásaimat vizslassátok, csak vártam valami jó kis hozzászólást, ahoz, hogy sikerült rájönnöm BOLDOG VAGYOK! Mr. Big-nek elújságoltam, hogy már volt érdeklődés irántam, mármint a beadott önéletrajzom alapján! A hangjában volt valami bíztató, megnyugtató és emberséges! Csak azt döntsdd már el kedves Big, hogy mikor jössz végre haza, mivel addig nem tudok elkezdeni intézkedni szállás ügyben, és semmi kedvem sincs egyedül felmenni Pestre! Mondhatnám ez az a dolog, amitől egy picit félek, és nem szeretném egyedül végrehajtani! De ezt leszámítva nagy bizodalommal indulok el az ismeretlenbe…!
Idézetek mára!
2007 június 19. | Szerző: bradshaw
„A férfiak nagyon furcsák (…) Megüthetnének, ordítozhatnának, megfenyegethetnének, de ők rettenetesen félnek. Félnek egy nőtől. Nem feltétlenül attól, akit elvettek feleségül, de mindig akad egy, akitől rettegnek, és aki aláveti őket minden szenvedélyének. Ha más nem, akkor a saját anyjuk.”
ez a szex, ez az, odaadhatok annak a férfinak, aki
visszaadta a lelkem, bár ő még nem tudja, milyen sokat
jelent nekem. Ezt kérte tőlem , és meg is fogja kapni. Azt akarom, hogy nagyon boldog legyen.”
“Az országon belül nincsenek távolságok!”
2007 június 19. | Szerző: bradshaw
Kaptam egy telefonos megkeresést az egyik budapesti cégtől ahova beküldtem az önéletrajzomat tegnap. Behívtak interjúra, vagyis csak szerettek volna, mivel ma délután kellett volna tiszteletemet tenni náluk! Hát igen, ezek az átkozott kilóméterek… és ezek után még merje valaki azt mondani nekem, hogy “Az országon belül nincsenek távolságok!”. De nagyon pozitívan hat rám, hogy van olyan munkáltató, aki érdeklődik irántam, ez a költözés rosszul már nem sülhet el, bármit is hozzon az élet! Hiszek abban, hogy bármit meg tudok tenni, ha igazán akarom! Legyen szó munkáról, barátok találásáról vagy akár szerelemről….
Egyedül, de sosem magányosan…
2007 június 19. | Szerző: bradshaw
Jelen helyzetemben nem tudom eldönteni mi a rosszabb, az hogy kevés időm van arra, hogy munkát találjak magamnak Pesten, vagy az, hogy még az-az idő túl sok, amit itt kell töltenem! Legszivesebben már elmentem volna, hogy belevessem magam a jövőbe, abba a jövőbe, amiről semmit sem tudok… azt se, hogy lesz-e munkám vagy sem, egyedül leszek-e vagy tényleg megtalál Valaki, akinek én is fontos lehetek végre egyszer ebben az életben! Ma jöttem rá igazán, hogy nem a cél a fontos, hanem az út, amin végigmegyünk…! És, ha nem lett volna Mr. Big, akkor sosem indulok el ezen az úton! Jelen helyzetben már nem foglalkoztat olyan intenzíven, hogy Ő vár-e rám az út végén, annak örülök, hogy megmutatta az utat, azt az utat, amin végre eljutottam saját magamhoz! Miatta kezdtem el írni ezt a blogot, azért mert nem tudtam kinek elmondani a gondolataimat, és csak most jöttem rá, hogy nem másoknak kell elmondanom, hanem magamnak kell elhinnem, hogy képes vagyok “egyedül” is élni! Lehet, hogy egyedül vagyok, de sosem magányosan, mivel sokan vannak, akik törődnek velem, csak ezt eddig nem vettem észre, mert elmerültem a saját magam által “összebőgött pocsolyában”. És, ha Nekünk van elrendelt jövőnk Mr. Big-gel, akkor arra közösen kell rátalálnunk… ha pedig nincs, akkor sem dől össze már az a világ, amit eddig dédelgettem! Mivel rájöttem, hogy nem az a fontos, hogy én igazán boldogok vagyunk-e, hanem az, hogy akit szeretek az legyen a lehető legboldogabb! És, ha Ő mással találja meg az igazi boldogságot, akkor tudom, hogy érdemes volt elengednem az érzést! De nem nyugodhatok meg igazán, mert a féltés mindig is bennem marad az miatt, hogy tudják-e Őt úgy szeretni, ahogy azt megérdemli…! Az érzés attól még nem múlt el, csak megtanultam, hogy éljek vele úgy együtt, hogy ne kelljen egy “életen át” arra gondolnom mennyire sóvárgok Valaki után, aki nem lehet az enyém. A remény nem múlt el az miatt, hogy közösen is sikerülhet, de már nincs “vesztenivalóm”, mivel sosem volt az enyém ahoz, hogy el tudjam veszíteni! De talán még lehet, és akkor nagyon fogok vigyázni, hogy ne tudjam elveszíteni…! És mielőtt azt gondolnátok, hogy ez egy újabb “kesergős, nyavajgós, jaj de szerencsétlen vagyok” bejegyzés, meg kell osztanom Veletek, hogy
NAGYON BOLDOG VAGYOK!!!
Megtaláltam a nap mottóját!
2007 június 18. | Szerző: bradshaw
Megtaláltam a nap mottóját, és sikerült is betartanom, vagy legalábbis szerintem…! Most megosztom Veletek is és remélem Ti is “alkalmazzátok” majd ezen túl…!
“Zavard össze a világot! … Mosolyogj hétfőn!”
ÖNéletRAJZ
2007 június 18. | Szerző: bradshaw
Végre egy kis lezítás, mivel mást sem csináltam eddig mint önéletrajzokat és motivációs leveleket küldözgettem! De mint tudjuk a sikerért meg kell dolgozni…! Remélem kapok valami pozitív visszajelzést, mert nem szeretnék úgy felmenni Pestre, hogy “majd csak lesz valahogy”. Igaz Mr. Big megmondta, ha nem sikerül munkát találnom egy hónap alatt, akkor legalább nyaraltam egy jó és kipihentem az eddigi stresszes időszakot! Amúgy igaza van, mivel nagyon rámférne a nyaralás, hogy kikapcsolódhassak végre, de jobban örülnék egy állásnak! Nagyon szeretném, ha sikerülne és nem akkor kéne “vadásznom” a munkára, ha már fentt vagyok. Szerencsére sokak szerint elegendő az álláskereséshez egy-két nap és egy kényelmes cipő, ha már ott vagyok és megyek utána, de azért nem mindegy, hogy “biztosra” megy az ember vagy arra, hogy majd “úgyis lesz valahogy”. Én nagyon bizakodó vagyok, remélem meg is lesz az eredménye!
A puding próbája…
2007 június 18. | Szerző: bradshaw
Most beszéltem Mr. Big-gel, és végre valamit sikerült kicsikarnom belőle! A lényeg-lényege, hogy minden akkor derül majd ki, ha naponta látjuk egymást! Ez nekem már pozitív, és jólesett hallani! Persze nem ringatom magam hamis illúziókba, inkább felkészülök arra, hogy legrosszabb esetben is van egy ember, aki meghallgatja a “nyügeimet” és a barátjaként gondol rám! Köszönöm neked Big, hogy egyáltalán ismerlek…!
“…hogy megőrítettél most megköszönöm”
2007 június 17. | Szerző: bradshaw
megírom neked a versemet
szoborrá magamban
így növesztelek
reggelre kelve
lerontlak újra
szűz ujjam közt
te vagy most a gyurma
rézből agyagból
sosem volt magamból
az öncsalás csontjain
felépítelek
halhatatlan és magasztos leszel
mint barbár faragta
kontár műremek
magamon nevetve
hitetlen nézlek
tisztának látnak
mint zsuzsannát a vének
hogy megőrjítettél
most megköszönöm
Bal-jobb…
2007 június 20. | Szerző: bradshaw
De valójában tényleg ilyen egyértelmű lenne a dolog? Máshogy gondolkodunk a szívügyekben akkor ha nők vagy férfiak vagyunk? Mert az tény, hogy kapcsolati ügyekben heves csata dúl aközött, hogy mit tudunk és mit érzünk! De ez a jobb-bal dolog szerintem teljesen őrültség! Mert mi a helyzet akkor, ha az ember olyan szituációba keveredik, hogy ide-oda sasszézik a jobb-és baloldal között? Mert mi nők is tudunk nagyon racionálisak lenni…csak talán ebben a rohanó világban a férfiak jobban szeretik azokat a nőket, akik inkább az “érzelmesebb oldalukkal” gondolkoznak! És, ha egy olyan kapcsolatról van szó, amit még el sem kezdtünk, mit kell döntenünk, hogy a jövőre nézve esélyesek legyünk a kiszemelt “áldozatnál”? Ha kapcsolatokról van szó, mi a jobb, ha a szívünket vagy az eszünket követjük?
Oldal ajánlása emailben
X