SZÉPirodalom
2007 június 26. | Szerző: bradshaw
Vas István – Mikor a rózsák nyílni kezdtek
Emlékszel? mikor a rózsák nyílni kezdtek,
Már nem voltunk fiatalok-
Házunk körül virágzó sírkeresztek,
Szívünkben sok friss halott.
Tudtuk, hogy a boldogság lopott jószág,
Akkor is, ha férj-feleség
Nézi, hogy bomlanak bokron a babarózsák,
S fogják egymás kezét.
Sok hajszálad lett ősz épp abban az évben-
Emlékszel? volt is oka.
De ami fekete maradt, még feketébben
Ragyogott, mint valaha.
Szemedbe, a töretlen csodájú, vad tükörbe
Tört fényeket rejtett a rémület,
És zavarosabb lett tiszta, haragos zöldje
S attól lett édesebb.
Újjongó áhitattal ébredtünk reggelente,
Te a kertre, én terád-,
S ez az öreg nyarunk szelíden betemette
Velencét s Angliát.
Mint furcsa ráadást vagy veszélyes messzeséget
Kezdtük nézni a holnapot-
Ez volt az a nyár, mikor a tél szele szíved
Koszorújába kapott.
Volt vidámabb nyarunk s merészebb azelőtt,
De emlékszel? ez volt a legszebb.
Némán kertünkbe hajoltak a szomszéd temetők,
Mikor a rózsák nyílni kezdtek.
Visszaszámlálás indul!
2007 június 26. | Szerző: bradshaw
Ma megkezdődött az utódom betanításának ideje! Szerintem nem lesz problémája a feladatokkal, de ezt a mai nep alapján még nem lehet 100%-osan kijelenteni! Mivel szinte a levegő sem mozdult ma a munkahelyen, nem hogy történések lettek volna…! Szóval az idő úgy vánszorgott előre, mintha 11 órakor meggondolta volna magát és “leült volna kávézni”! Szörnyű volt! Eluralkodott rajtam a tehetetlenség érzése, amikor ott kell lenned valahol a “semmiért” és az igazán fontos feladataidra meg nem jut időd! Alig kezdtem még összeszedni a holmiaimat, amiket magammal kell vinnem, és még pár kört is kell futnom a városban, hogy minden meglegyen! Most úgy érzem mintha a vasárnap délután már itt “lihegne a nyakamban”! Emellett belémköltözött valami furcsa és szokatlan érzés is! Kicsit arra emlékeztet, mint amikor gyerekkoromban vártam a karácsonyi ajándékra, mivel nagyjából mindíg sikerült “felkutatnom őket”, de maradtak olyan csomagok, amik meglepetést és izgalmat okoztak…! Most jöttem rá, hogy én rosszúl viselem a várakozást és a vele járó izgalmakat! Mivel zavar, hogy nem tudom mire és kire számíthatok annak a bizonyos “útnak” a végén…!
Igaz “mese”!
2007 június 25. | Szerző: bradshaw
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, aki mindíg arra vágyott, hogy találkozzék egy igazi tündérrel.
Egyre csak járta a réteket, mezőket, s ha virágot lelt, belekukkantott a kelyhébe, mert köztudomású, hogy abban laknak az igazi tündérek. Virágot lelt is sokat, de tündért egyet sem. Egyre rótta az erdőt, mezőt holdvilágos estéken, mert mindenki tudja, hogy olyankor a tündérek a harmatos füvön táncolnak, és gyönyörűségesen énekelnek. De a harmatos füvön csak szentjánosbogárkák járták villanó táncukat, és nem énekelt ott más, csak a könnyű szellő. Ezen úgy elbúsulta magát az ember, hogy nem járt többé erdőn-mezőn, csak a városi utcákat rótta, s lesütötte a szemét búbánatában. Végül az lett a szerencséje, az a búbánat, mert jártában-keltében összetalálkozott Jutkával. Jutka egészen pirinyó kislány volt. De azért nagy bátran felfelé tekintett, mindíg a magasba. Így találkozott a tekintetük. S annak a tündérkereső embernek színte elállott a szívverése. Jutka aranybarna szemében ugyanis pirinyó kis tündér üldögélt. Az ember örömében elmosolyodott, s ugyanakkor elmosolyodott Jutka is. Megkérdezte tőle: -Minek örülsz, te kislány?
-Én annak örülök, -felelte ő- hogy a szemedben egy kis tündért pillantottam meg. Az ember azt mondta ere, hogy butaság! Az ő szemében nincs semmiféle tündér, nem is volt soha. Jutka csak a saját tündérének a tükörképét látja az ő szemében.
De a kislány nagyot nevetett és azt mondta: -Hiszen tudnivaló, hogy csak egy tündér van. Nincs több, csak egyetlenegy tündér!
-Hátha nincs több, akkor vigyázzunk, hogy el ne veszítsük ezt az egyet – mondta az ember. Azzal kézen fogtak a kislányt és így indultak el. Látták egymás szemében a tündért, az egyetlen tündért.
Bizonyára ott csücsül a te szemedben is. Ezért hát hasztalan keresnéd virágkelyhekben vagy holdsütötte tisztások harmatos füvén. De ha a legszebb tükörbe, mások tükröző szemébe nézel, megláthatod te is az igazi, az egyetlen tündért.
Vallomás
2007 június 25. | Szerző: bradshaw
Juhász Gyula
Szerelem?
Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.
Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jőn.
Én nem tudom mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven símogat,
Mint márciusi szél a sírokat.
Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, had fájjon hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!
Minden jó, ha…
2007 június 25. | Szerző: bradshaw
A munkaidőm már majdnem teljesen leteltt, mikor beállított hozzám az exem! Sikerült egy pillanat alatt elrontania a kedvemet!!! Elkezdte mondogatni, hogy hallotta elmegyek a városból és totál idióta vagyok, mert képes vagyok mindent feláldozni a bizonytalanért! És jól gondoljam meg, mert elfogom szúrni az életemet! Na szó se róla nekem sem kellett több ennél és közöltem vele, hogy épp elég időt szúrtam már el az életemből olyanok miatt, mint Ő! És, ha most elszúrom, akkor legalább magam miatt tegyem és ne egy olyan miatt, mint mondjuk Ő, aki csak kihasznált, de én túl őrült voltam ahoz, hogy észrevegyem akkor! Szó se róla ez nem tetszett neki, és inkább elhúzott, de legalább én jól megmondtam a véleményemet! Akivel nem lehet szakítás után normálisan beszélni, úgy hogy ne bírálja és kritizálja minden döntésedet az nem érdemel mást! Sajnálom nekem ez a véleményem…!
Erre inni kéne…
2007 június 25. | Szerző: bradshaw
Azt a tényt már megosztottam Veletek, hogy számtalan helyre adtam be önéletrazjzot, több-kevesebb sikerrel…
De a mai napon felhívtak egy olyan helyről, amit sosem gondoltam volna! Úgy küldtem el Nekik e-mailben az önéletrajzomat, hogy biztos voltam benne, nem leszek azok között, akikkel eggyáltalán felveszik a kapcsolatot! Erre a nap, sőt az eddigi életem egyik legnagyobb meglepetése ért telefonon! Behívtak egy interjúra, pont Ők! Szóval pont egy hét múlva mehetek elbeszélgetésre, mivel olyan benyomást keltett az önéletrajzom, hogy kíváncsiak lettek rám!
Tudom nem iszunk előre a medve bőrére, de nekem most már az is egy óriási sikerélmény, hogy egy ilyen lehetőséget kaptam az élettől, még akkor is, ha elszúrom és végül nem vesznek fel… én már boldog vagyok az esélytől is!
Mindenki gyűlöl, de ez nekem jó….
2007 június 25. | Szerző: bradshaw
Most, hogy már biztosan utazom, mindenki azzal jön, hogy “gyűlöl”! Zsó azért, mert önző és csak az a fontos amit Ő szeretne, és azért ne menjek el, mert neki úgy kényelmesebb a barátságunk! A jelenlegi főnököm azért, mert új embert kell találnia helyetem! Az élettársa azér, mert ha nem megfelelő az “utódom”, akkor neki is dolgoznia kell és az számára nagyon fárasztó! A jelenlegi kollegámnak, meg a munkaidő kezdetére be kell érnie és nem 1 vagy 1,5 órás késéssel (ez napi rendszerességgel megtörténik)! A családom tagjai meg nemes egyszerűséggel azt mondták, hogy hülyeséget csinálok és egy “drogos k..va lesz belőlem a híd alat”. Szóval csupa “pozitív” energia van körülöttem, de ezzel szemben és “kivirultam” ahogy ezt Zsú kifejtette nekem ma délelőtt! És igen, úgy is érzem magam….!!!
Valahol Európában
2007 június 24. | Szerző: bradshaw
1. Mind, aki jó volt, elment rég,
Senki sem mondja, hogy játsszak még.
Senki sem kell, mind elment,
Túl nagy a zaj ott kint, s itt bent.
2. Nincs diadal, nincs taps és fény,
Éjszaka lett a legvégén.
Semmi se kell, így van jól,
Nincs takaró a hangokból.
Éjszaka lett, így van jól,
Nincs diadal a hangokból.
3. Ahogy múlik az éj, ahogy fölkel a nap,
A fény belopózik a lombok alatt.
Ahogy tágul az ég, és a völgy puha zöld,
Virágait végre kibontja a föld.
4. Valahol gyönyörű nyár van,
Valahol Európában.
Valahol hazafelé, mindig a nap elé
Úsznak a kifakult, lomha folyók.
5. Ahogy múlik az ég, ahogy fölkel a nap,
A gyűlölet végre a múltra marad.
És a fák, a vizek, és a tétova szél,
S a néma hegyoldal is újra beszél.
6. Valahol gyönyörű nyár van,
Valahol Európában.
Valahol egy zenekar, éhes és fiatal,
Újból játszani kezd.
7. És jönnek a hírre a rongyos, fáradt emberek
Valahol Európában.
Valahol Európában.
Valahol gyönyörű lesz még a nyár.
Film ajánló!
2007 június 24. | Szerző: bradshaw
Lány a vízben
(Lady in the Water)
Ám hamarosan kiderül, hogy a szép leány nem e világból való: az úszómedence alatti titkos járatokban él, és szeretne visszajutni eredeti otthonába. Feladata van itt, ám rejtélyes fenevadak próbálnak az életére törni. Cleveland és háza többi lakója segíteni próbál, ám eközben kénytelen szembenézni az igazsággal: ők mindannyian ugyanabból a meséből származnak…
M. Night Shyamalan író-rendező (A falu, Jelek, A sebezhetetlen, Hatodik érzék) új filmje.
“…Idegen akit lépésenként engedsz közelebb…” ???
2007 június 26. | Szerző: bradshaw
Ugyanúgy kel fel a nap
És ugyanúgy megy el
Csak mi nem látjuk egyformán sosem
Hogy ugyanúgy hoz ugyanazt
Vagy szebb, mint amilyen
Te is így, én is máshogy képzelem
És ugyanúgy jön fel a Hold
Ugyanúgy fogy el
Neked mégis másképp, mint nekem
Sose járunk ugyanott
Csak azonos helyen
Két világ ami nincs is túl közel
Így szeretem, és bármi lesz velünk
Soha úgy ne legyen, hogy egyformák legyünk
Amíg egymáshoz változunk
Tükörképben tükörkép vagyunk
Idegen akit lépésenként engedsz közelebb
Akiről lassan elhiszed, hogy téged keresett
Mosolyog ahogy átölel, mert tudja kit ölel
Egy idegent, akit lépésként engedett közel
Tanulunk és tanulunk
Szépen haladunk
Egyre több, amit végképp nem tudunk
Szerelem és türelem
Forrón, hidegen
Két világ, ami együtt van jelen
Idegen akit lépésenként engedsz közelebb
Akiről lassan elhiszed, hogy téged keresett
Mosolyog ahogy átölel, mert tudja kit ölel
Egy idegent, akit lépésként enged csak közel
Idegen akit lépésenként engedsz közelebb
Akiről lassan elhiszed, hogy téged keresett
Mosolyog ahogy átölel, mert tudja kit ölel
Egy idegent, akit lépésként engedett közel
Oldal ajánlása emailben
X